27 év

Egy nap megint, amikor ismét egy évvel öregebb lettem. Bölcsebb talán nem, de nem is változott szerintem semmi. Ugyanúgy mozognak a dolgok, reggel ugyanúgy ébredek a bögre kávé és a keksz mellett. Illetve hát mostmár néha kalács is kerül a kávé mellé. Van munkám, vannak barátaim, szeretek és nem szeretek; volt sok boldog és szomorú perc, gond, öröm, csalódás. Külön élek, megvannak a céljaim és megvan, hogy mit is szeretnék. Sok a barátom. Ismét ezt látom. Nekem soknak tűnt tegnap a meglepetésbulin. Sok volt az is hogy ezt megint valakik megszervezték teljes titokban. Rengetegen voltak és mind elhalmoztak a jókívánságaikkal. És hogyan tovább? Azt hiszem nem változtatnék semmin: ugyanennyi sok boldog percet és kis boldogtalant is persze, amik nélkül boldogtalan lettem volna, tudom jól. Zűrös ügyek magánéltben, munkában is néha, miket nagyon nem szerettem, de magamnak csináltam, s oldottam meg mindig. Gondolok rá, mi lett volna, ha..de nem érzem, hogy akartam, s tudtam volna a mást, azt hiszem így volt jó, a rossz is. Hogy a következő 27 milyen lesz? ...azt kívánnám, álmokkal, célokkal és lehetőségekkel teljen, új káoszokkal és rendteremtéssel, és az emberekkel, akik boldog napot kívántak ma, mert tőlük volt boldog ez a huszonhét év is.