Jelenlegi hely
William Shakespeare: XCIV. szonett
Ki nem árt, bár van benne rá erő,
Ki nem teszi, mit legjobban mutat,
Ki mást megindít, s maga, mint a kő,
Kísérhetetlen és lassú marad,
Méltán örökli az az Ég kegyét
S a föld kincseit joggal rendezi,
Arcán hordja a gazda s úr jegyét,
S a többi mind csak kasznára neki.
A nyár virágát szereti a nyár,
Bár csak magáért van, ha él, ha hal,
De érje csak fertőzés és ragály,
Szebb lesz nála a legrosszabb paraj:
Édes mézet ecetté ront a kontár;
Rothadt liliom büdösebb a gyomnál.
Címkék:
Tatiosz: Az egyetlen érzékelhető pillanat amikor szeretünk
Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent. Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk. Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel. Mindenkinek van egy árnyékénje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között. Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet, hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre. Az erénynek csak egy fajtája van – az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan.
Robert Browning: Az elveszett kedves
Nos vége! s bármily fájó íz is,
Úgy fáj-e, mint hívém?
Ehj! jójszakát, cseveg a csíz is
Már a tornác ívén!
A szőlők ifjú rügye pelyhes,
Így láttam én ma még,
De holnap mind pattanva kelyhes,
- S lásd minden szín kiég...
Drágám, hát ránk is ily sors vár? - óh,
Nyúljak kezed után?
S barát legyek? csak barát már? - jó!
De annak is jut ám
Egy nézés, ében fénnyel villanó! -
Szívem hadd őrzi görcsösen, -
S hangod, mely ujjong: hulljon még a hó!
Lelkemből nem múl sohasem!
Címkék:
Pünkösdi Gondolatok
Szép magyar nyelvünket sok értékes jövevényszó gaz-dagítja. Ismered, megszoktad, használod õket anélkül, hogy eredeti jelentésüket tudnád. A naptáradban piros nagybetûk-kel olvasod: PÜNKÖSD. Régi görög kifejezésbõl (pentekosz-té hémera) honosodott meg az elsõ szó és lett a magyar nyelvhasználatban a könnyebb kiejtés végett a mai elnevezés (pentkoszt, pentköszt, pünt-köszt, pünkösd). Hamar ünnep is lett.
Címkék:
Tatiosz: A szív törvénye
Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint! Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.
Csillagjegyek
Szeretném kedves mindnyájatokkal megosztani a bővített szövegben szereplő csillagjegyekre vonatkozó egymondatos megállapításokat. Ezeket internetről vettem, szóval nem én találtam ki. Nézzétek, olvassátok: Nektek szól. Rólatok.
Rák
Az a legszebb érzés az életben, ha valakinek szüksége van ránk
Kos
Az akaraterő megteremti az utat.
Ikrek
Gondolkodom, tehát vagyok.
Oroszlán
Bármit is teszel, teljes szívvel tedd.
Mérleg
Egyedül nem megy...
Nyilas
Címkék:
Seneca: 5. erkölcsi levél
Álhatatosan tanulsz, s mindent félretéve csak arra törekszel, hogy napról napra jobbá tedd magad - helyeslem is ezt, örülök is neki. Nemcsak buzdítalak, hogy tarts ki emellett, hanem még kérlek is rá. Ám intelek: semmit ne tégy, ami öltözetedben vagy életviteledben szembeszökő volna. Olyanoknak a szokása ez, akik nem előbbre haladni óhajtanak, hanem feltűnni. Kerüld a lompos viseletet, a bozontos fejet, az elvadult szakállat, az ezüstnemű fennen hirdetett gyűlöletét, a puszta földre vetett fekvőhelyet, s a tetszeni vágyás bármilyen más elferdült formáját.
Íme a titkok titka, mit senki se tud
Akkor megy férjhez az ember, amikor másvalakit jobban szeret
önmagánál.
Szerintem ez nem lehet túl könnyű.
Ellen, 7 éves
Címkék:
Márai Sándor: Halotti beszéd
Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Friss hozzászólások