Barátság portál

Mindig és mindenhol van, láthatod-, épp hogy fedi a homály...
Létezik dalban, szóban-, szép, szerelmes csókokban vágy.
Átölel nyárban, télben-, százezerképpen szeret a világ!
Lehet szíve bús jégben, de valamilyen fényt keres éppen az is, aki bánt...

Mindig és mindenhol van, nézz körül jobban-, közel, amit vársz!
Szárnyaló, vad táncokban, álmodó, nagy vágyakban társ.
Holdra nézz, nap fényét lesd, ünnepelj, ébredj: te vagy a világ!
Szíved félrever, téveszt, de valahogyan új erőt éleszt az is, ami fájt.

(Valla Attila)

A januári hideg után örömmel jelentem, hogy megjött tavasz. A kert tele van virággal, főleg a kedvencemmel a tulipánnal, virágoznak a fák és kellemes édeskés, csiklandozó illat terjeng a levegőben. Langyos április-májusi eső: hagyod hogy arcodra follyon és érzed az illatát. Minden megmozdul. A természet és vele együtt az ember, az egyén is. Kicsit más lesz minden, talán jobb, szebb, őszintébb, természetesebb. Ez évről-évre így van.

A róka ravasz állatnak van kikiáltva, de valójában egy rendes vadász 500 méterről távcsöves puskával simán agyonlövi. Ilyenkor cseszheti a ravaszságát.

Magamban hordom a szívedet, a szívemben hordom. Mindig itt van velem. Bárhová megyek, mindig kell nekem. És akármit teszek, bármi lesz, Te ott leszel kedvesem. A sors nem riaszt, mert Te vagy a sors nekem. Nem kell világ ennél szebb, mert Te vagy a világ, igen. Íme a titkok titka, mit senki se tud: gyökere minden gyökének, rügye minden rügynek, egek feletti ég a fán, mely maga az élet. Mely magasabbra nő, mint a lélek remélhet, hogy elme megérthet, mint az alá nem hulló csillagok csodája. A szívemben őrizlek. Ott őrizlek a szívemben. (E.E.Camings)

Birs írta: Kedves mindenki!

Nagy cselekedetre szántad el magad. Elhatároztad, hogy kimondod azt, amit megismertél. Világgá akarod kiáltani életed titkos, legbensőbb meggyőződését. Odaállsz az emberek elé és így határoztál - kimondod, végre az igazat. Vállalod a harcot, eldobod gúnyád, házad, otthonod. Igen, elszántad magad, hogy minden következménnyel világ elé állsz és kimondod az igazat.

Birs írta: Örömmel közölhetem, hogy beköltöztünk az új kolinkba. Ezt most építették, jó gyorsan, fél-egy év alatt. A miénket most felújítják /na rá is fér!/ és addig nekünk ide kellett átköltöznünk. Hivatalosan ez egy három csillagos szálloda és huszonnemtudomhányezer a havi díja. De mi ugyanannyit fizetünk itt is, mint eddig, mert nem tehetünk róla, hogy költözésre kényszerültünk. Az első nap még nagyon örültünk, hogy lesz külön fürdőszobánk, meg chipes belépőkártyánk a szobánkba, szép bútorok, saját konyha meg miegymás. Aztán észrevettük, hogy hiányzik a fürdőszobából a zuhanyrózsánk.

Az ember társas lény. Nem jó neki a magány, társaságban érzi jól magát. A szeretet, a barátság, a megértés,a nevetés, a vidámság, a jóindulat teszi elvislehetővé és örömtelivé létezésének kalendáriumi időszakát. A rosszaindulat, cinizmus, lenézés, a meg-nem-értés, a sértődöttség, hiú büszkeség, az önzés, a magunknak valóság...és még sorolhatnám. Ezek mérgezik meg az emberi kapcsolatokat és a végén ott van a felismerés: megint egy baráttal kevesebb. Ez a keserű íz, ami a legtovább itt marad.

Életünk minden másodperce az univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza. Ezzel szemben mire tanítjuk a gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és Párizs Franciaország fővárosa. Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában? Mindegyikünknek azt kellene mondanunk: - Tudod, mi vagy te?

Általános jelenség, hogy azok az emberek, akik kis falukban, vagy valahol a nagyvárosoktól távol élnek, vonzóbb, mozgalmasabb életre vágynak egy nagyobb városban, vagy nagyobb országban. Azok pedig akik nagyvárosokban élnek, gyakran szeretnének csendes, vidéki helyen lakni. A vágyak különbözőek, s lényegük a változás. A szenvedés a vágyak változásából ered. A szenvedés valójában: változások szenvedése.