Jelenlegi hely

Címlap » Archívum

július 2008

Házi tűzhely

Beküldte Ady - 2008. július 17.

Sok múlik a nőkön is - gondolta ilyenkor dünnyögve, tartózkodó elismeréssel a hajós. Ritka volt a nő, aki helyén állott az életben. S nemcsak az almáriumok fiókjaiban, hanem a ház lakóinak lelkében is tisztaságot és rendet tudott tartani. Az ilyen házba csak belépett az ember, s már úgy érezte, minden a helyén van. A kamra éppen olyan tömött volt jóízű és hasznos holmival, mint a háziak lelke. A béke és a türelem illata úgy úszott a szobában, mint tavasszal a hasas zöld üvegvázában elviruló kerti virágok szaga.

Címkék:

Szavazatok száma: 87

Szindbád hazamegy

Beküldte Ady - 2008. július 17.

Most végre csakugyan hazindult utasaival a vörös postakocsi. Döcögött a májusi fényben a batár, s minden benne volt és vele utazott, amitől Szindbád az életben szenvedett, s amit szeretett. Lassan hajtott a kürtőkalapos kocsis. Már elhagyta a hatvani vámot, s elhagyott mindent, ami az élet bűvölete, kedvessége, nyájassága, értelme volt. A világ elmaradt a batár mögött és Szindbád mosolygott, mert tudta, hogy idejében kell elmenni egy világból, melyhez nincs már igazi közünk. Így mosolygott és utazott a hajós, mert végre hazament.

Címkék:

Szavazatok száma: 68

A hajós

Beküldte Ady - 2008. július 11.

Sok időbe tellett míg a hajós megtanulta, hogy a nőkért csak bizonyos óvatossági rendszabályok mellett érdemes szenvedni. Halántéka deresedett már, mikor megtudta, hogy az emberi kapcsolatokat nem szabad a távoli és hömpölygő időbe építeni. A pillanat könnyű indiánkenuján siklott a boldogság és az öröm, az élet csodálatos dúslombú partjai között. S aki visszanézett és elengedte bódulatában a kormányt felborult és eltűnt a szevedély örvényében.

Címkék:

Szavazatok száma: 72

Márai Sándor: az ifjúságról

Beküldte Ady - 2008. július 8.

Volt egy idő életemben, az ifjúság évtizede, mikor a világ engedelmesen tűrte jelenlétemet, igényeimet. Ez a kegyelmi idő. Ilyenkor mindenki elédsiet, mintha te lennél a hódító, akit ünnepelni kell borral, lányokkal és virágfüzérrel. S csakugyan, abban az évtizedben, mikor elvégeztük az iskolát Bécsben, s aztán a csapatnál éltünk egy pillanatra sem hagyott el a biztonság tudata. Az érzés, hogy titkos láthatatlan szerencsegyűrűt húztak ujjamra az istenek. Nem történhet komoly bajom, szeretet és bizalom vesz körül. Ez a legtöbb, amit ember az élettől kaphat. Ez a legnagyobb kegyelem.

Címkék:

Szavazatok száma: 125