Jelenlegi hely

Címlap » Archívum

június 2011

Weöres Sándor: Adagio

Beküldte Ady - 2011. június 28.

Szállnak a vadlibák, szállnak,
a gyermekláncfű kelyhe becsukódik,
bugyrot cipel a nénike,
édesem messzire ment.
Megkérdezzem a nénikétől:
hova ment az édesem, hova ment?
Csak a vadlibák láthatják meg õt -
csak a gyermekláncfű szólhatna róla.
A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
Múltkor a kertembe egy fiu jött,
gyümölcsöt hozott a kosarában.
Kék ruhában jött, mint a napsugár,
kék ruhád eszembe jutott.
Csupasz volt a nyaka íve...
mosolygott... nézett hosszasan...
Gyümölcsöt hozott. Mind fanyar volt,
a madaraktól kérdezd, hova lett.
A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
De rég nem láttam két szemedet!
s hogy fölébredtem egyszer éjjel,
a bokorról két mérges bogyó
bámult rám, sötét a sötétből.
De boldog voltam én veled!
s egy kövér ember jött szembe az úton,
bő volt nekem a köpenye,
bő volt neki a bánatom.

A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.

Címkék:

Szavazatok száma: 182

Gracián: A lélek bája

Beküldte Ady - 2011. június 26.

A léleknek is van bája, mely a szív ékessége, a szellem ünnepe.
Ám nem mindenki rendelkezhet vele, mert feltétele a belső nagyság. Első lépés, jót mondani ellenségünkről; a második, jót tenni vele.
A bosszú lehetőségét kihasználatlanul hagyni; a győzelem pillanatát nagylelkűséggé változtatni.
Az erény sohasem színlel, nem ölt magára díszes ruhát, nem ármánykodik, és nem aláz meg senkit, az élet legegyszerűbb és legbonyolultabb pillanataiban is az marad ami volt: erény.

Címkék:

Szavazatok száma: 193

Csoóri Sándor: Lebegő táj

Beküldte Ady - 2011. június 16.

A partok ágán
fönnakad a víz,
zöld pálmalevél most a tó;
nevetésed meg hegyről lefutó
szél – libegteti és eljátszik vele.

A semmiségből úszik egy hajó,
jön, mint a boldog üzenet.
Ülj le a mindenséggel szembe,
madarak lengő lombja alá
s felejtsd el halvány nevedet.

Ne emlékezz és
ne remélj:
így teremts időt szerelemre.
Gyümölcsök sárga vihara
megérett tested közelébe ért;
add el magad egy sóhajért,
mely rászállt a szemedre:
a megkövült láng bazaltoszlopai
ledőlnek kedvedért.

Címkék:

Szavazatok száma: 223

Énekek éneke

Beküldte Ady - 2011. június 15.

Csókolj meg engem az Ő szájának csókjaival, mert a te szerelmeid jobbak a bornál,
Mert az Ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.
Az ő bal keze az én fejem alatt vagyon, s jobb kezével megölel engem.
Imé, szép vagy mátkám,
Imé, szép vagy.
Mint a veres cérna, a Te ajakid olyanok,
A Te szemeid, mint a galambok a Te fátyolod mögött,
És a beszéded ékes.
A két emlőd, akár a vadkecske kettős fia, mely liliomok közt legel,
A Te köldököd, mint a szép kerekded csésze, mely sosem szűkölködik nedvesség nélkül.
A Te hasad, mint a gabona asztag, mit liliomok kerítenek körül.
És lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei,
És a te ínyed, mint a jó illatú bor.
Nyílj meg nékem galambom, mert az én fejem megrakodott harmattal.
Jer szerelmesem, nézzük meg, ha virágzik a szőlő, ha kimutatta magát a szőlőszem,
Ha kifakadtak a gránátalma fák.

Címkék:

Szavazatok száma: 207

Keresztury Dezső: Mindig velem vagy

Beküldte Ady - 2011. június 8.

Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Elküldelek s követlek; újra elhagy
kalóz kedvem s hiányod visszaszív.
Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma
vonások, gyors madárban röpte célja,
kút mélyén tiszta víz.

Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek,
vágyad tündér játékát őrizem meg,
szemedből a tekintet,
bőröd meleg színéből, szád izéből,
ölelésedből, csípőd halk ívéből
újrateremtelek

Címkék:

Szavazatok száma: 174