Nem tudom, hol találtam rá. Nem is fontos. Csak jött és magával rántott. Vannak zenék, amelyek nem váltanak meg, nem világrengetőek, csak emlékeztetnek rá, hogy létezel és része vagy a végtelen álomóceánnak, a sejtjeid mélyéig ható bizsergésnek, a lélektáncnak, amit életnek hívunk. Aztán persze jönnek újabb zenék..., és újabbak..., és te félredobod a használtat, a kopottat, és felveszed az újat. Régen nem hallgattam őket, de most elővettem a hátsó polcról, leporoltam, és igen, újra megsimogatott. Jó élni.
www.youtube.com/watch
Címkék:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Friss hozzászólások